2014. március 17., hétfő

A gyep tápanyagigénye és annak pótlása

Az évente pótlólagosan szükséges tápanyag mennyiségét a talaj eredeti tápanyagtartalma valamint a növény tápanyagigénye határozza meg. A növény tápanyagigényét dönt en a gyep használat módja, intenzitása, valamint a gyepfelület fajtaösszetétele határozza meg. Ha a talajvizsgálat eredményei alapján a talaj tápanyaggal közepesen ellátott, a kijuttatott trágya általában fedezi a növény igényét. Alultápláltság esetén emelt adaggal elégítjük ki a fokozott igényt, míg felültápláltság esetén a mennyiséget csökkenteni kell.
Évente szükséges, átlagos tápanyagigény hatóanyag (g/m2):
Gyep használat N P2O5 K2O MgO
Díszgyep/házikert 10 - 25 4 10 2
Park 10 - 15 4 8 - 12 1 - 2
Sportgyep 15 - 25 5 -10 10 - 15 2 - 3
Golfgreen 30 - 40 0 - 6 15 - 20 2 - 3



Tápanyagok aránya
A talaj tápanyagtartalmától függően akár elméleti, akár gyakorlati alapon minden gyepnek testreszabott trágyázási programot kell kidolgozni. A különböző trágyaféleségeket többnyire kombinálni kell egymással, hogy a szükséges tápanyagokat lehetőleg az optimális arányokhoz minél közelebbi mértékben juttathassuk ki.
Ennek megfelelően minden körülmények között alkalmazható, univerzális gyepműtrágya, vagy kezelési módszer többnyire nem adható meg. A gyakorlatban N(nitrogén), K(kálium), P(foszfor), N-K, N-P-K hatóanyagú, valamint mikroelem tartalmú m trágyákat alkalmaznak. A többkomponensű trágyák alapvető előnye, hogy a szükséges hatóanyagot egy menetben juttathatjuk ki, hátrányuk azonban, hogy az adott területen szükséges arányok ritkán fedik a gyep valódi igényeit.


A gyepfüveknél a levéltömeg termelés áll az el térben, ellentétben, a mezőgazdaságban magjukért, gyümölcsükért, virágjukért, gyökerükért stb. termesztett növényekkel. A mezőgazdaságban használt N-P-K trágyák ezért gyepműtrágyaként csak feltételesen alkalmazhatók.
Túl magas P tartalmuk következtében pl. egyes füveknél hátrányos P feldúsulás jöhet létre, ami elősegíti a nem kívánt vadfüvek pl. Poa annua felszaporodását. Gyepeknél ezért elsősorban olyan trágyák javasolhatók, melyek csak kevés P-t tartalmaznak. Kivétel ez alól a magvetés, illetve a gyepregeneráció, amikor a magas P tartalmú műtrágya (starter) alkalmazása feltétlenül indokolt. Csírázáskor ugyanis a P elősegíti a csíranövények gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést.


A talaj fajtája is hatással van a trágya kiválasztására. Erősen elsoványított, homokos hordozóréteg esetén pl. a kimosódás révén erőteljes K veszteség jön létre. Itt magas K tartalmú trágyákat kell alkalmazni.
A késő őszi trágyázásra szintén kevés N-t, de sok K-ot tartalmazó trágyaféleségeket alkalmazzunk. Az a nitrogén ugyanis, amely erősen kötött, lassan kioldódó formában van jelen, elősegíti a gyep anyagcsere folyamatait anélkül, hogy csúcsnövekedést indukálna. Eközben a K elősegíti az anyagcsere folyamatokat és ellenállóbbá teszi a növényt a szárazsággal, valamint a téli időjárással szemben.
A K-nak a nyári hőségnapok elviselésében is nagy szerepe van. Amennyiben a gyeptrágyában, K-szulfát alakjában van jelen, csökken a kimosódás, valamint a kiégés veszélye. Nyomelemek, mint a nevükből is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek, hiányuk azonban akadályozza a növény növekedési folyamatait. Különösen sovány, homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe. Itt megelőzésképpen nyomelemekkel dúsított gyepműtrágyákat használjunk.



Üdvözlettel:
Durucz Attila
Durucz kert - "A szép kerthez vezető út!"
www.kertepito.com


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése